|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 7 találat | lapozás: 1-7 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Landsbergis, Vytautas 2002. november 13.A washingtoni Kommunizmus Áldozatainak Emlékhelye Alapítvány kuratóriuma Orbán Viktornak ítélte oda az idén a Truman-Reagan Szabadság Díjat. Az alapítvány másik két kitüntetettje Joseph Lieberman amerikai demokratapárti szenátor és Philip Crane republikánus képviselő. Az alapítvány kuratóriuma olyan személyiségeknek ítéli oda minden évben a díjat, akik megítélésük szerint sokat tettek a szabadság és a demokrácia előmozdításáért. A díjat a washingtoni ünnepségen Orbán Viktor nevében Németh Zsolt, a FIDESZ alelnöke veszi át - tájékoztatta az alapítvány az MTI-t. A díjat korábban megkapta többek között Elena Bonner, Andrej Szaharov ellenzéki tudós özvegye, Vytautas Landsbergis, volt litván elnök, Wei Jing Seng, 19 évre bebörtönzött kínai emberi jogi harcos és Jesse Helms szenátor, Vlagyimir Bukovszkij szovjet disszidens, emberi jogi aktivista. /Orbán Viktor kitüntetése. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./2008. március 7.A romániai választási kampány közeledtével indokolja a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) Tőkés László független európai parlamenti képviselő Európai Néppártba történő felvételének elutasítását. Az Európai Néppárt frakcióülésén Vytautas Landsbergis volt litván államfő azt firtatta képviselőtársaitól, miért nem kap felkérést Tőkés László erdélyi euroképviselő az EPP-tagságra. Sorin Frunzaverde, a román néppárti delegáció vezetője kijelentette: Tőkés ellen a temesvári forradalom utáni „magatartása” miatt van kifogás, és ha ezen a püspök változtatna, újratárgyalható lenne a kérdés. Frunzaverde nemrég az EPP-frakció tagjainak elküldött levelében azzal érvelt: Tőkés tagfelvétele rontaná a PD-L esélyeit a közelgő helyhatósági és parlamenti választásokon, mivel az alakulat nehezen tudná megmagyarázni erdélyi választóinak, miért támogatja a Székelyföld területi autonómiáját szorgalmazó egyházfőt. A néppárti frakcióülésen Bernd Posselt német képviselő leszögezte: a néppárti csoportnak meg kell hallgatnia a jelöltet, majd szavaznia kell a felvételről. Egyúttal felhívta a figyelmet: a román delegáció vezetőjének nincs vétójoga a kérdésben. /Rostás Szabolcs: Választási esélyeit félti a PD-L Tőkés Lászlótól. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./2008. szeptember 19.A kommunizmus elítélése Romániában nem hozott mást, mint hisztériát és torzsalkodást. A „voltak” sértve érezték magukat. A kormányon lévőknek nem volt kedvük ahhoz, hogy túlságosan támogassák az államfőt. A „baloldal szép, a kommunizmus ártatlan” vonalról néhányan készen állnak arra, hogy könyvészeti anyaggal alátámasztva magyarázza el az áldozatok millióinak azt, hogy elvileg minden rendben volt. Létezik az Európai Parlament 2005. május 15-én, a második világháború végének 60. évfordulója alkalmából hozott határozata, létezik az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 2006. január 15-i (1841. számú) határozata; mindkettő tételesen elítéli a kommunista totalitarizmus gyilkosságait. Idén júniusban Prága volt nagy jelentőségű esemény színhelye, amikor is a Cseh Köztársaság parlamentjének szenátusa „az európai erkölcsi tudat és a kommunizmus” viszonyáról adott ki nyilatkozatot, amelynek alapgondolata az volt, hogy „a kommunista ideológia közvetlenül felelős az emberiség elleni bűntettekért”; a nyilatkozatot Václav Havel, Joachim Gauck (a STASI levéltárának volt szövetségi biztosa), V. Landbergis (Litvánia volt elnöke) és az Európai Parlament számos tagja írta alá. Meghökkentő egyébként a román aláírások hiánya. A kommunizmus elítélése Romániában tehát félig befejezett, ha nem éppenséggel formális ügy maradt. Az állami intézményekben megrögzötten ott vannak a volt aktivisták, ők döntenek a nemzeti kultúráról, a Szekuritáté Levéltárát Átvilágító Tanács helyzete ingatag. (Fordította: B. T.) /Andrei Plesu, Adevarul: A kommunizmus elítéléséről. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./2008. szeptember 20.Idén június 3-án nemzetközi értekezletet tartottak Prágában a kommunista múlttal való szembenézésről. A konferencia az Európa lelkiismerete és a kommunizmus című nyilatkozatában erkölcsi jóvátételt követelt a kommunizmus áldozatainak. A prágai nyilatkozat aláírói között szerepel többek között Václav Havel egykori cseh és Vytautas Landsbergis volt litván államfő. A nyilatkozat népszerűsítéseként szeptember 18-án közmeghallgatást tartottak Brüsszelben az Európai Parlamentben. A totalitárius rezsimek és a közép-kelet-európai titkosszolgálati átvilágítások című rendezvényt az EP Zöldek. Európai Szabad Szövetség frakciójának három tagja szervezte. A meghallgatáson Bulgária, Csehország és a volt NDK helyzetét elemezték a meghívott előadók. Bernd Florath, a berlini Gauck Intézet projektvezetője a STASI, a volt NDK-s titkosszolgálat dokumentumainak kutatásáról, feldolgozásáról beszélt. Alapelvük: a német társadalomnak joga van megismerni a múltat, a fiatal generáció számára elérhetővé kell tenni a kommunizmusról szóló történelmet. Pavel Zacek, a prágai Totalitárius Rezsimeket Kutató Intézet vezetője előadásában visszatekintést nyújtott a cseh rendszerváltás folyamatával párhuzamosan indult kutatás folyamatáról. A kommunizmus bűneinek vizsgálata az ő esetükben is politikai támadások kereszttüzébe került. A belügyminisztert, aki 1996-ban engedélyt adott a titkosszolgálati dossziék részleges nyilvánosságra hozatalára, később megpróbálták politikai nyomással felelősségre vonni. A Kommunizmus Megkínzott Áldozatainak szófiai Központja részéről Jevgenyij Gencsev a szovjet modell bevezetésének borzalmait mutatta be. Elmondta, az áldozatok máig nem részesültek erkölcsi és anyagi kárpótlásban, Bulgária mind a mai napig nem tartja be a kínzások tilalmára vonatkozó ENSZ-egyezményét. Sükrü Altay, a törökországi Igazság, Kultúra és Együttműködés a Balkánon nevű egyesület vezetője bírálta a bolgár államot, amiért nem tett eleget az európai csatlakozás követelményeinek, a mai napig sem tette lehetővé a teljes átvilágítást, nem hozott létre egy intézményt a totalitarizmus áldozatainak emlékére, és nem tartja tiszteletben az Európai Kisebbségi Keretegyezmény előírásait sem. Maria Dermendzhieva, a Glasove bolgár napilap újságírója elmondta, hogy Bulgáriában a közélet nem tud nyomást gyakorolni a politikára, így lehetetlenné válik a kommunista rendszer kiszolgálóinak a politikából való eltávolítása. Tőkés László európai parlamenti képviselő üzenetét Szilágyi Zsolt kabinetfőnök tolmácsolta. Ennek lényege, hogy míg a fasizmus fő bűnöseit Nürnbergben bíróság elé állították, addig a kommunizmus perét mindmáig nem folytatták le. A kommunista titkosszolgálatok egykori magas rangú ügynökei ma is befolyással bírnak a politikában, a gazdaságban, a közélet különböző területein. A kommunizmus öröksége az újonnan csatlakozott országok uniós tagságával az EU belső ügyévé vált, ezért fontos, hogy a tagországok ne legyenek közömbösek ebben az ügyben. Gisela Kallenbach javasolta, hogy a jövő év első felében esedékes cseh EU elnökség alatt rendezzenek egy nagyszabású nemzetközi konferenciát a kommunista múlttal való szembenézésről. Szintén 2009 első felében látná megvalósíthatónak a volt kommunista országokban működő, a kommunizmus bűneit vizsgáló intézetek közötti hálózat létrehozását, amely a berlini intézet koordinációjával működhetne. Javasolta egy nemzetközi kutatóintézet létrehozását az egykori európai diktatúrák vizsgálatára. /Fel kell tárni a zsarnoki rezsimek múltját. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 20./2011. október 19.Tőkés László a fővédnök (Új Európai Szövetség született)Prágában tartotta meg alakuló ülését a totalitarizmus bűneit kutató intézetek európai hálózata, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja (Platform of European Memory and Conscience), amely fővédnökévé választotta Tőkés Lászlót. Üdvözletét kabinetfőnöke, Szilágyi Zsolt tolmácsolta a rendezvényen. A tanácskozás első napján, az Európa különböző országaiból érkezett tizenkilenc intézmény és szervezet képviselői és meghívott szakértőik véglegesítették a platform statútumát. A létrejövő nemzetközi szervezet célja tudatosítani az önkényuralmi rendszerek által elkövetett bűntettek feltárásának és kutatásának fontosságát azért, hogy ezek soha ne ismétlődhessenek meg. Ennek érdekében létrehoznak egy európai dokumentációs központot, és szándékuk szerint bekapcsolódnának az európai integrációs intézmények oktatási programjaiba is. Az elfogadott alapszabály – többek között – kimondja, hogy a platformnak csak olyan szervezet vagy intézmény lehet tagja, mely nem alkalmaz bizonyítottan ügynökmúlttal rendelkező vagy egykoron a diktatúra nomenklatúrájához tartozott személyeket. A statútum elfogadása után a prágai székhelyű Totalitárius Rendszerek Bűntetteit Kutató Intézet nevében annak igazgatója, Daniel Herman személyes hangvételű beszédében utalt arra, hogy családja a totalitárius rendszerek áldozata volt, ugyanis nagyszülei egyrészt a náci, másrészt a kommunista koncentrációs táborokban lelték végzetüket. A csehországi aktivista a szövetség megalakulását "történelmi jelentőségű eseménynek" nevezte. Az első nap végén a résztvevők ízelítőt kaptak a vendéglátó intézet munkájából. Más országoktól eltérően ugyanis a volt csehszlovákiai kommunista titkosszolgálat egykori levéltára a Totalitárius Rendszerek Bűntetteit Kutató Intézet kezelésében található. Jelenleg az iratok digitalizálása folyik, és terveik szerint – a világon elsőként – a világhálón mindenki által hozzáférhetővé kívánják tenni a levéltár dokumentumait. A munkaülés második napján választották meg a platform vezetőségét. A Védnöki Testületbe olyan személyiségeket kértek fel, akikre a világ a diktatúrák elleni harc zászlóvivőiként tekint. Ebbe a testületbe kérte fel a platform ügyvezető elnökének megválasztott Neela Winkelmanova és kollégája, Daniel Herman Tőkés László erdélyi európai parlamenti képviselőt. Elnöknek Vytautas Landsbergis európai parlamenti képviselőt, valamint Szilágyi Zsolt kabinetfőnököt jelölték, akik zsúfolt brüsszeli munkarendjük miatt nem vállalták e tisztséget. Ezután a résztvevő tizenkilenc szervezet többségi szavazattal Göran Lindblad egykori svéd parlamenti képviselőt választotta meg elnöknek. A Platform alapító okiratának ünnepélyes aláírására délután került sor a prágai Lichtenstein Palotában a visegrádi országok miniszterelnökeinek jelenlétében, akik az aláírást megelőző órákban itt tartották csúcstalálkozójukat. A kétnapos találkozó zárómomentumaként a résztvevők a Prága egyik közterén épített, a kommunizmus áldozatainak emléket állító szoborcsoportot koszorúzták meg, és elhelyezték az emlékezés gyertyáit. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. február 26.Megtűrik az önkényuralmi jelképeket2013 decemberében Tőkés László erdélyi európai parlamenti képviselő Schöpflin György magyarországi, Sandra Kalniete és Inese Vaidere lettországi, Laima Liucija Andrikiené és Vytautas Landsbergis litván, valamint Milan Zver szlovén EP-képviselővel közösen intézett levelet az Európai Parlament elnökéhez, melyben az önkényuralmi rendszerek jelképeinek betiltását kezdeményezte. Beadványukra múlt hét végén érkezett válasz. A néppárti képviselők arra emlékeztették a parlament szocialista elnökét, hogy Európa csakis akkor lehet egységes, ha közös álláspontot képes kialakítani a történelemről, ha a múlt közös örökségeként tudja elismerni a fasiszta és kommunista diktatúrák múlt századi bűntetteit. Ennek vonatkozásában arra is felhívták Martin Schulz figyelmét, hogy míg az Európai Unió egyes tagállamaiban tilos és büntetendő az önkényuralmi rendszerek jelképeinek használata, rémtetteik tagadása vagy lekicsinylése, más tagországokban ugyanez napi szinten fordulhat elő. A horogkereszt, a sarló-kalapács és a vörös csillag használatának általános tilalmát szorgalmazták az Európai Parlamentben és az intézményhez köthető nyilvános terekben. Létrejötte óta az Európai Parlament világszerte a szabadság, a demokrácia, a diszkrimináció-ellenesség és a jogállamiság szilárd bástyája – szögezi le válaszlevelében Martin Schulz elnök. Ennek ellenére mégsem tartja szükségesnek a tömeggyilkos önkényuralmi rezsimek hírhedt szimbólumainak a betiltását. Az EP elnöke kifejti, a kiállításokra és kulturális eseményekre vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alapot szolgáltatnak arra, hogy az unió alapértékeivel ellentétes vagy a sértő jellegű eseményekhez hasonlóan a totalitarizmus jelképeinek népszerűsítését is korlátozzák. Tőkés László a kommunizmus áldozatainak tegnapi emléknapja összefüggésében különösképpen beszédesnek és fájdalmasnak tartja, hogy negyedszázaddal a szovjet-kommunista diktatúrák összeomlása után még mindig kettős mérce érvényesül az Európai Unióban, és a kommunista önkényuralom jelképeinek hallgatólagos megtűrésével sértik meg áldozatai millióinak az emlékét. Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2014. november 21.Közép-Európa 1989Konferencia a kommunista diktatúrák bukásáról A rendszerváltók korosztályának nemcsak az adatott meg, hogy lerombolja a régi rendszert, hanem az is, hogy elkezdje egy jobb világ építését – mutatott rá Lech Walesa Nobel-békedíjas volt lengyel elnök, a Szolidaritás szakszervezet egykori vezetője csütörtökön Bukarestben, ahol a kommunista diktatúrák bukásának 25. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián vett részt. "Egy jobb világ megteremtéséhez szükség van a vitára, az érzelmekre, a sztrájkokra és tüntetésekre ahhoz, hogy megtaláljuk a helyes megoldásokat, és megfelelő, felelős vezetőket válasszunk" – jelentette ki Walesa. Hozzátette: a rendszerváltás 25. évfordulóján talán túl sok szó esik a demokráciáról és kevesebb a szabadságról, pedig a szabadság nélkül nem érvényesül a népakarat. A szabadság fontosságáról hajlamosak az emberek megfeledkezni, mert az olyan természetes, mint a levegő: "csak akkor érezzük a hiányát, ha nincs" – vélekedett a lengyel rendszerváltozás meghatározó személyisége. A Visszatekintés és jövőbe nézés című tanácskozást Emil Constantinescu volt elnök által vezetett alapítvány rendezte. Az eseményre kelet-európai országok első demokrata államfői, a kommunista rendszerrel szembeni ellenállás meghatározó személyiségei kaptak meghívót. Többek közt Vytautas Landsbergis volt litván elnök, Sali Berisa, Albánia volt köztársasági elnöke, Zselju Zselev volt bolgár elnök és Boris Tadic, Szerbia volt elnöke vett részt a megnyitón. A kétnapos konferenciára Magyarországról – a 80-as években több szamizdat kiadványt alapító és szerkesztő – Demszky Gábort, Budapest volt főpolgármesterét hívták meg, aki egy csütörtök délutáni fórumon vett részt. Constantinescu nyitóbeszédében köszönetet mondott mindazoknak, akik szembeszálltak a "bűnös kommunista rendszerrel", és azoknak, akik 1989-ben hozzájárultak a Ceausescu-diktatúra megdöntéséhez. A volt államfő úgy vélekedett: semmilyen összeesküvés nem lett volna képes azt a mélyreható változást előidézni Kelet- Európában, ami negyedszázada történt, ha a "végbement csodát" nem táplálta volna a szabadság eszméjéhez életük árán is ragaszkodó emberek eltökéltsége. A konferenciát I. Mihály király, a 93 éves volt uralkodó levélben üdvözölte, és csütörtökön díszvacsorát adott a Bukarestben összegyűlt volt államfők tiszteletére. Népújság (Marosvásárhely) lapozás: 1-7
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
